Golop Vay Kastély
Az épület homlokzata a barokk stílusjegyeket viseli magán. A copf stílusú ablakrácsokkal ellátott manzárdtetős épület földszinti helyiségei teknőboltozatosak. A kastélyt övező kertben a régészeti kutatások hun és avar sírokat tártak fel. Az egykori kastélykertet pihenőparkká alakították. A kastélykertben ma is látható egy hatalmas japán akácfa. A kastély tulajdonos Szepessy család a település módosabb birtokosai közé tartozott, a kastélyhoz tartozó egykori szántó területén folytattak gazdálkodást. Szepessy Aranka, a kastély egykori tulajdonosa a vármegyei főügyész felesége volt. Szepessy Aranka, férje halálát követően, a kastély államosítása után is benn lakhatott a kastélyban, egy helyiség a rendelkezésére állt egészen a haláláig. A kastély államosításakor az épület a helyi tanács tulajdonába került, ekkor több funkciót is kapott. A felső szinten napközi volt és iroda, melyek később kikerültek az épületből és a szint kettéosztásával két tanácsi szolgálati lakás került kialakításra. Később az alsó szintre idősek otthona költözött, mely funkció a mai napig megmaradt.
- 🕗 Nyitva tartás, Golop, Jókai Mór utca 19, érintkezés
- Vay Kastély Ősi Magyar Címertár - Hungary - Golop (Sight: Sight)
- Vay-kastély - Golop (Új Kastély) - kastély, Vár, Látnivalók / Múzeum
- Régi és új Vay-Kastély - Golop
- Ősi Magyar Címertár - Képek, Leírás, Elérhetőségi információk kiránduláshoz
- Vay-kastély (Golop) | Brainman pictures
🕗 Nyitva tartás, Golop, Jókai Mór utca 19, érintkezés
Az építkezés befejezését követően a báró elhunyt, a díszítő munkákat már özvegye, Santa Croce Mária Magdolna készíttette. A végleges befejezés évét (1730) a déli homlokzaton elhelyezett emléktábla jelöli. A régebbi épületrészek felhasználásával, barokk stílusban épült kastély tervezőjét Voit Pál stíluskritikai alapon Giovanni Battista Carlone, egri püspöki építész személyében határozta meg. Írásos forrás hiányában azonban megoszlanak a vélemények a kastély tervezőjének személyét illetően. Carlone mellett felmerült Johann Lucas von Hildebrandt bécsi építész neve is. L'Huillier jó kapcsolata Savoyai Jenővel alátámasztja e nézetet, mivel Savoyainak kedvenc építésze volt Hildebrandt. Másrészt a kastély alaprajzi rendszerében a nagyteremnek a kiemelésével, valamint annak az egész létesítmény centrumába állításával, a homlokzat franciás igazodásával hasonlít az osztrák építész két másik magyarországi kastélyához, a ráckeveihez és a féltoronyihoz. Ugyanakkor a közvetlen cseh hatás lehetősége is fennáll.
Vay Kastély Ősi Magyar Címertár - Hungary - Golop (Sight: Sight)
- Szervezet | INQUA MNB
- Golop Vay-kastély | Mapio.net
- Nemzet színésze életjáradék
- Takaritoi állás monor - 3. oldal
- Bosszúállók végjáték spoileres kritika kamra
- Golop - 13 km Legyesbényétől :: BényeLak -zöldorom
- NAPSUGÁR VENDÉGHÁZ - GOLOP - G-Portál
- József attila három királyok
- Székesfehérvár Városportál - Millliárdos útfelújítások kezdődnek Fejér megyében
- Vay-kastélyok (Golop) – Wikipédia
- Bableves füstölt oldalassal
Vay-kastély - Golop (Új Kastély) - kastély, Vár, Látnivalók / Múzeum
A kastélyt 1887-ben építették, eklektikus stílusban. A kastély építői a Sajóládon jelentős földbirtokokkal rendelkező Munk testvérek voltak. A birtokon folyó gazdálkodáshoz a környező településekről toborozták a munkásokat. világháború után visszatérő Munk András egykori birtokaiból csak 100 hektárt tarthatott meg. Így a kastély az 1949-ben megalakult Gyömrőpusztai Állami Gazdaság irodaházaként működött egészen a rendszerváltásig. A ma vállalkozói tulajdonban lévő kastély épültének műszaki állapota leromlott, környezete elhanyagolt, a kastély és környezete jelenlegi állapotában nem látogatható. Sajóörös Melczer-kastély: Sajóörösön volt egy másik Kastély, a Melcze-féle kastély, ami sokkal régebben épült. Magasan fekvo, sík területen a templom két oldalánál és ettol északra elkerülo kastélykert (a mai óvoda ezen a területen áll). Ebben a kertben, a templomtól északra állt egy kb. 50 m hosszú kastély, amelyben a Kellemesi Melczer Béla földbirtokos lakott. A templomtól északkeletre volt egy másik kastély is (ez volt a Mándy Kastély szerk.
Régi és új Vay-Kastély - Golop
A belső helyiségek túlnyomó része teknőboltozatos, a folyosót dongaboltozat fedi. Az oldalszárnyakban lévő helyiségek sík födémesek. A falak valószínűleg mindig csak meszelve voltak, esetleg néhány helyiséget tapétázhattak. A mennyezeteket nem díszítik stukkók, egyszerű fehér színűek. Mivel barokk épületről van szó, elképzelhető, hogy eredetileg voltak stukkók a mennyezeteken, amit a későbbiek során leszedtek. Az bizonyos, hogy gr. Serényi János idején már simák voltak a falak. A belső ajtók és tokjaik részben eredetiek, de újakat is találunk. Eredeti színük sötétbarna lehetett. A hátsó főbejárat mögötti helyiséget egy fából és üvegből készült vékony, szinte jelképes fal választja ketté. Ezt Serényi János állíttatta fel, miután a kastélynak csak a kisebbik része maradt a tulajdonában, és ezért túl kevés szobája volt. A szobák padlóját parketták fedték, de a folyosó, a konyha, az ebédlő, a nagyterem, a fürdőszobák és az oldalszárnyak padlója kövezett volt. A kőpadlók mintázottak voltak.
Az idegenforgalom új fejezetet nyithat Golop életében, jelentős húzóerő lehet a Vay-kastély és a kastélykert helyreállítása. A kicsi, de meseszép természeti környezetben fekvő Golop számtalan kiaknázatlan értékkel és lehetőséggel bír. Ezek közé tartozik a turizmus, amelyben új fejezet nyílhat a 2021 augusztusára felújított 3711-es útszakasznak köszönhetően. Jelentős húzóerő lesz ebben a településen álló Vay-kastély és a kastélykert tervezett rekonstrukciója. "A Tokaj-Zemplén Térség Fejlesztési Program keretében a megmentésre méltó kastély belső felújítását szeretnénk elkezdeni, amelyben konferenciaterem kialakítása, korhűen berendezett termek és látogatóbarát kiállítás szerepel elképzeléseink között" – avatott be a részletekbe Angelovics Helga polgármester. Mint mondta: a település lakóinak és az innen elszármazottaknak is szívügye a történeti kastélypark, amelynek korhű helyreállítására is pályázatot nyújtottak be. A műemléki együttes felújítását további projektekkel szeretnék kiegészíteni a közeljövőben, például kávézó kialakításával, amely a kastélyban foglalkoztatni kívánt tárlatvezetői státusz mellett újabb munkahelyet jelentene a települélyamatosan bővülA vidékfejlesztési pályázatoknak és a Kisfaludy Pályázatnak köszönhetően folyamatosan bővül a vendégfogadásra alkalmas helyszínek száma Golopon.
Ősi Magyar Címertár - Képek, Leírás, Elérhetőségi információk kiránduláshoz
A vele szemben lévő egy szintes, de nagyobb kiterjedésű új-kastélyt báró Vay Miklós (1802-1894), későbbi koronaőr építette 1825 körül, klasszicista stílusban, amikor is politikai teendői miatt a megyébe költözött Alsózsolcáról. Az "új- kastély" a reformkori vidéki főurak igényeinek megfelelően lett kialakítva. Utcai homlokzata földszintes, még az udvar felé a terep szintkülönbsége folytán magasföldszintes. Elnyújtott tömegét középen és két végén rizalitok tagolják. A kastély jobb szárnyában, méltó történelmi környezetben kapott helyet az Ősi Magyar Címertár. Ősi Magyar Címer-és Zászlókiállítás: Európai viszonylatban is egyedülálló kiállítás több mint 500 címert és 16 történelmi zászlót mutat be. A tárlaton látható darabok Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő művei. A kiállított, válogatott címerek átölelik a magyar múlt egészét az ősi magyar nemzetségek, királyi és nemesi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerein keresztül. E kastély-együttest hajdan angolkert vette körül, amelynek része volt egy kisebb tó, sziget, vízesés, malomárok, méhkas és egy melegház is, gazdag növényállománnyal.
A Vay család 1820 körül építtette fel új kastélyát. A klasszicista stílusban épült kastélyban jelenleg a település általános iskolája található. Az épület központi homlokzatát középrizalitos magasított oromzat tagolja. Az épület utcafronti homlokzata földszintes, míg udvar felöli homlokzata magasföldszintes építésű. Új Vay- kastély: Az épületben látható az Ősi Magyar Címertár és Zászló Kiállítás, amelynek tárgyai tűfestéses technikával készültek. A kiállítás közel kétezer címert mutat be. Az itt látható tárgyak úgynevezett tűvel festett munkák (latinul: Opus acu pictum), azaz a hímzések festett kép hatását keltik. Ennek a technikának az eredete a 4-5. századig nyúlik vissza. A Vay-kastélyban berendezett tárlaton látható darabok - Szabadiné Sinkó Ilonaarany hímzéses tűfestő művei - átölelik a magyar múlt egészét a honfoglalástólnapjainkig. Megtalálhatók benne az ősi magyar nemzetségek, királyi családok, egyházak, vármegyék és városok hímzett és festett címerei, történelmi zászlói. A kiállítás 5 témájában elkülönülő teremből áll.
Vay-kastély (Golop) | Brainman pictures
Az épület 1752-ben nyerte el mai formáját. A kastélynak az idők folyamán több tulajdonosa is volt, egymást váltotta a Bárius, a Fáy, a Vay, a Platthy, a Lónyai és a Vladár család. A kastélyt építését követően, kb. 120-150 évvel később építették ki a kastélyt körülölelő kastélyparkot. A kastély jelenleg magántulajdonban van és néhány szobája vendégek fogadására alkalmas. Ezen kívül a kastély épülete magán jellegű rendezvények pl. : esküvők helyszínéül is szolgál. A kastély egyik érdekessége a többi korabeli kastélyhoz hasonlóan az öles vastagságú középső főfalban a pincétől a padlásig vezető rejtett 60- 70 cm szélességű fali lépcső. A kastélynak és parkjának irodalomtörténeti vonatkozásai is vannak. Kazinczy Gábor író és politikus itt töltötte életének utolsó részét. A kastélyban megfordult vendégként Arany János és Toldy Ferenc is. Bánréve Vay-Serényi-kastély: A 19. század folyamán többször is gazdát cserél a birtok: előbb a Szentmiklóssy család helyét báró Vay Alajos családja veszi át, majd az 1890-es évek végén báró Hámos László tulajdonába kerül a birtok.
A falu utolsó birtokosa a Serényi család. A kastélyt a Szentmiklóssy család építette 1780 környékén copf stílusban. Később a Vay család idejében a kastélyt átépítették és körülötte tágas parkot építettek. A kastély később az utolsó birtokosról, a Serényiekről kapta a nevét. Serényi János, aki 1926-tól 1943-ig Putnokon élt, 1943-ban megvásárolta testvérétől, Bélától az épületet a hozzá tartozó birtokkal. Serényi János és családja mindössze egy évet ölthetett az újonnan vett kastélyban, 1944 őszén a front közeledtével kénytelenek voltak Losonc kornyékére költözni, mindössze egy szekérnyi használati tárggyal. Ezzel ért véget a kastély fénykora. Serényi János 1945. májusa körül tért vissza családjával Bánrévére. A kastély romos állapotban fogadta őket, falai omladoztak (két helyen érte ágyútalálat), berendezési tárgyait széthordták, parkettáit elégették. A család ideiglenesen a katolikus parókián kapott szállást, innen kezdték meg a kastély felújítását. Segítséget nyújtott több helyi család, akik egy-egy bútort, festményt stb.
Forgách Ludmilla fia, az ifjabb Dessewffy Ferenc utód nélkül halt meg 1820-ban Edelényben. A kastély és uradalom ekkor a kincstárra szállt, majd a birtokot Szász-Coburg-Gothai Ferdinánd György herceg vette meg. 1816-ban feleségül vette Koháry Mária Antóniát, akinek apja, Koháry Antal kezében összpontosult a teljes Koháry-vagyon. A birtokot Ferdinánd György herceg 1831-es keltezésű végrendeletében hitbizománnyá alakította át. Ő maga 1851-ben bekövetkezett haláláig volt birtokosa a hitbizománynak. Örököse, legidősebb fia, Ferdinánd lemondott minden ausztriai és magyarországi jogáról, miután feleségül vette a portugál királynőt, és ezáltal koronaherceggé vált. A hercegi család 1910-től nagyszabású átépítési munkálatokba kezdett. Az egykor hatalmas, 250 000 kataszteri hold kiterjedésű Koháry- és Coburg- hitbizomány 1933-ra hatodára zsugorodott. Fülöp Józsua herceg volt a hitbizományok utolsó birtokosa. Az edelényi L'Huillier-Coburg-kastélyt 1716-1730 között báró L'Huillier Ferenc János építtette.